Gábor Áron unokái nem hagyják magukat (Bereck)

 
 
A szerző felvétele
A szerző felvétele
 
Gábor Áron szülőfalujába tegnap 10 óra után érkeztek meg az első autóbuszok a Nyárád menti tüntetőkkel. Összesen hét autóbusznyi ember érkezett Bereckbe, élükön Tóth Sándorral, Nyárádszereda polgármesterével.
 
Velük érkezett Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke is. „Mindig büszkék vagyunk arra, hogy édes­apáink katonáskodtak, nagyapáink háborúkban küzdöttek, őseink dicső csatákban harcoltak a székely-magyarok szabadságjo­gaiért. Meneteljünk együtt szabadon, hogy a mi gyermekeink, unokáink, utódaink szintén büszkék legyenek ránk. S hogy mi is büszkén mesélhessük majd unokáinknak, hogy nem a beletörődés, a meghátrálás, a fel­adás emberei, hanem a sza­badság gyermekei vagyunk” – mondotta Csíki Sándor. A Nyárád menti tüntetők a Gábor Áron-szobor előtt hallgatták végig a kihangosított ünnepi szentmisét. Ezt követően a templomból ki­áramló tömeg csatlakozott a Nyárád mentiekhez, akikkel közösen vettek részt a szobor előtt megtartott ökumenikus istentiszteleten és a Come­nius-iskola tanulói által bemutatott rövid műsoron. A székely himnusz közös eléneklése után a több száz fős tömeg elindult Lemhény irányába. A menet élén Gábor Áron ágyújának hű mását vitték, majd a 250 méter hosszú székely zászló következett. A bereckiek a két szomszéd község határánál találkoztak a Lemhényből me­netelőkkel, akikkel több „szentföldi” telepü­lés vonult együtt.

Velocipéddel az autonómiáért
Hídvégi-Üstös Pál velocipédjével együtt Bereckben csatlakozott a székelyek nagy meneteléséhez. Felvette a húsz évvel ezelőtt, igazi posztóból készült ruháját, csizmáját, 40 éves székely posztóingét, és felpattant a 120 éves velocipédre, hogy azzal tekerje végig az 54 kilométeres utat Berecktől Kökösig. Ér­deklődésünkre elmondta: Hidvégen született, a szülőföld most hazahívta. Az utóbbi öt hónapban hihetetlenül hosszú utat tett meg Közép-Ázsiában, s bár alig van túl a húszezer kilométeres úton, mégis eljött hétszáz kilométer­ről részt venni ezen az eseményen, amely számára éppen olyan fontos, mint a székelység számára. Az összetartozás, az összefogás nagyon fontos, s nem szabad meg­engedni Székelyföld feldarabolását – mondotta összegzésképpen.
 
 

A tét: a Székelyföld sorsa, jövője (Székelyek Nagy Menetelése)

 
A székelyek nagy menetelésével kapcsolatosan tartottak sajtótájékoztatót tegnap este a Kézdiszéki Székely Tanács ülése után a szervezet kantai székházában. Biró Levente széki elnök elmondta: történelmi esemény tanúi leszünk október 27-én, amikor százötvenezer székely Kököstől Bereckig kinyilvánítja akaratát, hitet tesz Székelyföld területi autonómiája mellett és a román kormány közigazatási átszervezési terve ellen. 
 
Mint fogalmazott, a menetelés a sza­bad véleménynyilvánítás egy szokat­lan formája mifelénk, de a katalánok négyszáz kilométeres élőláncot alkottak autonómiájuk érdekében. Hang­súlyozta: az emberek egy részét félrevezetik, szó sincs arról, hogy Bereck­től Kökösig gyalog kell megtenni az 53 kilométeres útszakaszt. Gyüleke­zési ­pontokat alakítanak ki, ahová össze­gyűlnek a környező települések lakói, illetve a történelmi Székelyföld szé­kei­ből érkezők. A gyülekezés 11 órakor lesz minden település központjában, a templom közelében, ahol ökumenikus istentiszteletet tartanak. A menetosz­lopok 12 órakor indulnak minden gyü­lekezési pontból két irányba, a szomszédos települések felé. Például Lem­hényből Bereck és Nyujtód felé. Amikor a csoportok találkoznak, a résztvevők eléneklik a himnuszt, és mindenki visszatér oda, ahonnan el­indult.
A széki elnök a felső-háromszéki gyülekezési pontokat is ismertette: Bereck, Lemhény, Nyujtód, Kézdi­sárfalva, Kézdivásárhely és Csernáton. Bereckbe a helybeliek mellett Ojtoz­ból és Kézdimartonosból, valamint a Nyárád mentéről érkeznek menetelők, ahonnan csak egy menetoszlop indul Lemhény irányába. Lem­hényben gyü­lekeznek a „Szentföld” falvai: Kézdi­szentkereszt, Bélafalva, Kurtapatak, Csomortán, Esztelnek és Kézdialmás lakói. Nyujtódra érkeznek Kézdiszent­lélek, Kézdikővár, Kézdiszárazpatak, Kiskászon képvi­selői és az udvarhelyszékiek nagy része. A következő gyü­lekezési pont Kézdisárfalva, ahová az ozsdolaiak, a hilibiek, a szentkatolnaiak és az imecsfalviak, valamint az udvarhelyszékeik érkeznek. A céhes városba érkeznek Gelence, Haraly, Páva, Zabola és Marosszék menetelői. A futásfalvi letérőnél gyülekeznek a torjaiak, a futásfalviak, az ikafalviak, valamint a marosszékiek egy része. Csernátonban gyü­lekeznek a helyiek mellett a hatolykaiak, a kézdimartonfalviak, a kézdimárkosfalviak és a marosszékiek többi része. Az elnök rendkívül fontos tényezőnek nevezte, hogy sikerült megvalósítani a teljes összefogást.
Mészáros Ágoston, a Kézdiszéki Székely Tanács alelnöke a kézdivásár­helyi programot ismertette. El­mondása szerint mindkét magyar történelmi egyház a saját templomában tartja meg a szentmisét, illetve az istentiszteletet, ahonnan a Gábor Áron térre vonulnak, ahol egy liturgikus ökumenikus imára kerül sor, majd 12 órakor indulnak a gyárak irányába a Petőfi Sándor és a Dózsa György utcán. Innen a csoport két irányba megy: egyik Kézdioroszfalu felé, a másik a futásfalvi letérőig. Fekete Miklós, a Kézdiszéki Székely Tanács jegyzője hozzáfűzte: Biró Levente elnökkel együtt több kézdiszéki települést kerestek fel, ahol polgármesterekkel, iskolaigazgatókkal és lelkészekkel be­széltek és egyeztettek. Lovasok és lovas szekerek is érkeznek a gyülekezési pontokra, a szekerekre azért gondoltak, hogy az idős embereket legyen, mivel szállítani. Azt tapasztalták – vélekedett –, hogy a hozzáállás a meneteléshez rendkívüli, mindenki támogatja a rendezvényt. Péter János, a Székely Nem­zeti Tanács alelnöke arról beszélt, hogy a menetelésen részt lehet venni gyalog vagy közlekedési eszközzel: biciklivel, autóval, szekérrel vagy lóháton. A Székely Nemzeti Tanács tagjai közül rendfenntartókat neveznek ki, akik majd irányítják a résztvevőket. Élő rádió- és tele­víziós közvetítéseket is ter­vez­nek, két magánrepülőről filmezik majd a Berecktől Kökösig tartó útszakaszt. Felkérést is intézett a lakossághoz: minden részt­vevő vigyen magával székely és magyar zászlót, illetve helységnévtáblákat. Akkor lesz sikeres a negyvennyolcas hagyományokra épü­lő nagy menetelés, ha nagyon sok háromszéki is jelen lesz – mondotta összegzésként Biró Levente.
 



Creative Web Solutions
All Rights Reserved

 

Partnerünk: erdely.ma