2017. március 27., hétfő, Közélet

 

Almási István és Dimény Zoltán. Albert Levente felvétele

Almási István és Dimény Zoltán. Albert Levente felvétele

Almási István polgármester és Hegedűs Zoltán alpolgármester vezetésével tizenkét tagú hódmezővásárhelyi küldöttség érkezett Bereckbe a hétvégén, hogy megújítsák a testvértelepülési megállapodást.

A felső-háromszéki község és a magyarországi város vezetői tizenkét esztendővel ezelőtt írták alá a testvértelepülési szerződést, amikor még Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt Hódmezővásárhely elöljárója. A szerződés megújításán, illetve annak kibővítésén Lázár János nem volt jelen, előző nap, Sepsiszentgyörgyön tett látogatását követően Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul hazarendelte. A berecki köz­ségháza dísztermében a hódmezővásárhelyieket a helyi önkormányzat tagjai mellett Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke fogadta.
Dimény Zoltán, Bereck polgármestere ünnepnek nevezte a napot, amikor a hódmezőváshelyieket vendégül látják Gábor Áron szülőfalujában, nagyra értékelve Almási István polgármester kollégája azon ötletét, hogy a meglévő szerződést bővítsék ki újabb pontokkal, hogy e kapcsolat még eredményesebb és erősebb legyen. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy Hódmezővásárhely jelentős anyagi támogatásával sikerült a Gábor Áron Emlékház udvarán felépíteni az ifjúsági fogadót, ahol a testvértelepülésről is számos vendéget, főleg tanulót szállásoltak el. Almási István – aki 2012 óta vezeti Hódmezővásárhelyt – elmondta: számukra rendkívül fontos, hogy magyarországi gyermekeket hozzanak el Erdélybe, és minél több látnivalót mutassa­nak meg nekik, a régi országhatárt is beleértve. Ezt a törekvésüket Grezsa István, Hódmezővásárhely egykori önkormányzati képviselője, jelenleg a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kormánybiztosa is messzemenően támogatja – hangsúlyozta. Fontosnak nevezte a testvértelepülési kapcsolatok ápolását, hiszen amikor Székelyföldre jönnek néhány napra, feltöltődnek.
A megújított testvértelepülési szerződést a két elöljáró látta el kézjegyével, majd a házigazdák friss kürtőskaláccsal és köményes pálinkával kínálták meg a vendégeket, ajándékba pedig kézdiszéki tejtermékcsomagot adtak át a hódmezővásárhelyieknek. A testvértelepülés küldöttségét az alkalomhoz illő verssel és énekkel Kozma Bernadett és Sarány Kriszta, a Comenius-iskola tanulói köszöntötték.

2017 MÁRCIUS 15.

MARCIUS 15 - 2017 -_1.JPGMARCIUS 15 - 2017 -_2.JPGMARCIUS 15 - 2017 -_3.JPGMARCIUS 15 - 2017 -_4.JPGMARCIUS 15 - 2017 -_5.JPGMARCIUS 15 - 2017 -_6.JPGMARCIUS 15 - 2017 -_7.JPGMARCIUS 15 - 2017 -_8.JPG

 

 

Nem emlék, hanem élő példakép

Ojtozban szolgált katonaként Márton Áron püspök 

image
A beszédeket követően a jelenlevők a templomkertben koszorúkat helyeztek el a két világégésre emlékeztető, 2004. november 5-én állított törött kapu (torzó) tövébe
Ojtoz kívülről még viharvert, de belül már szépen felújított, apró katolikus templomában szombat délelőtt emlékező szentmisét celebrált Kovács Zsolt kézdimartonosi és Máté Róbert Béla berecki plébános. A helybeliek és háromszéki világi méltóságok jelenlétében lezajló szertartás szokatlan időpontjának az volt az apropója, hogy a kis település így emlékezett meg Márton Áron püspökről, aki 1916-ban, a Székelyföld egyik végvárának is tartott Ojtozban teljesített hadnagyként katonai szolgálatot.

 

A szentmisén többek között jelen volt Gaal Gergely, a Márton Áron Emlékév Programbizottsága elnöke, Fejér László Ödön képviselő, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Dimény Zoltán berecki polgármester.

A megemlékező szentmisén prédikációt mondó Kovács Zsolt plébános megjegyezte: amikor Márton Áronról az első képet meglátta, egy világ tört össze benne, ugyanakkor egy másik épült. Addig azt gondolta, hogy Márton Áron egy kétméteres ember, de aztán rájött, hogy a hallott történetek alapján a néhai püspök miben is volt nagy. „Nemrég azt olvastam, hogy a mai kornak nemcsak tanítókra, hanem példaadókra is szüksége van. És ő ebben volt nagy: példaadásban, nem megfutamodásban. Ezért szimbóluma neki a székely fenyő, ami megkapaszkodik, ami nem adja fel a küzdelmet. Ezért nemcsak emléket kell készítsünk Márton Áronról, hanem példáját magunkévá kell tennünk” – mondotta a martonosi tisztelendő, kiegészítve az elhangzottakat azzal, hogy Márton Áron nem emlék, hanem a tettein keresztül él.

A szent életű ember

A szentmise végén a jelenlevőket és a vendégeket először Dimény Zoltán polgármester köszöntötte, majd Gaal Gergely elevenítette fel Márton Áron emlékét. „Márton Áront Erdély püspökeként ismerjük, hiszen életének 84 esztendejéből 42-őt szolgálta az egyházat, de a pappá szentelése előtti időszakról kevesebbet tud a nagyközönség. Az biztos, hogy az első világháborúban való részvétel hozzájárult ahhoz, hogy Márton Áron elfogadta Isten hívását a papi szolgálatra. És az is biztos, hogy hadnagyként megtapasztalt vezetői képességek  segítették, hogy évtizedeken keresztül olyan nagy bölcsességgel és határozottsággal tudta vezetni a rábízott egyházmegyét. Azok a nehézségek és szörnyűségek, amiket a háborúban megtapasztalt, biztos, hogy hozzájárultak ahhoz is, hogy a későbbiekben megélt kihívásokat oly erős lelkülettel tudja legyőzni” – mondta a programbizottság elnöke.

És szükség is volt erre az erős lelkületre, hiszen ötévnyi börtön és tíz év házi őrizet volt osztályrésze a román kommunista diktatúrában, e mellett évtizedeken át megfigyelte a Szekuritáté azt az embert, aki szent életű volt, egész életében csak jót tett és következetesen kiállt az igazságért. Ő maga ezt úgy fogalmazta meg, hogy az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség – hangsúlyozta Gaal Gergely.

Egyedül a diktatúra ellen

Az utána felszólaló Tamás Sándor is a néhai püspök érdemeit domborította ki beszédében. „Egyedül dacolt a román nacionalistákkal és a legsötétebb kommunista diktatúrával egyaránt. Az ellenségei megtörni nem tudták, jellemét és konokságát erősítették. A Jóisten pedig óvta, hogy a viharos huszadik században megfeleljen a nagy kihívásoknak. (...) Az érettségije után három nappal, 1915-ben besorozták katonának. Először a székelyudvarhelyi 82-es gyalogezred közkatonája volt, majd Doberdóban teljesített szolgálatot, Nagyszebenben tiszti képzést kapott, majd 1916 szeptemberétől 1917 decemberéig az Ojtozi-szorosban teljesített frontszolgálatot, akkor is, amikor a soproni hadosztállyal közösen kellett védeni a magyar haza határait” – elevenítette fel Tamás Sándor a későbbi püspöknek a hazáért tett azon szolgálatait, amit még világi emberként, katonaként végzett. 

Rangos vendégek Bereckben

Új köntösben a Gábor Áron-emlékház 

image
Az emlékházat gyönyörűen felújították
Vasárnap megtörtént a szalagvágás a Gábor Áron Alapítvány által működtetett, teljesen felújított és kibővített emlékháznál, amely a falu nagy szülöttének nevét viseli. Az avatóünnepséget Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Grezsa István miniszteri biztos jelenlétében tartották.

 

A Gábor Áron Alapítvány az 1990-es évek elején alakult és felhívásukra – hogy minél jobban ápolni kívánják a falu nagy szülöttének emlékét – annyi adományt kaptak bel- és külföldről, hogy már akkor meg tudták vásárolni azt a szerény házat, ami az ágyúöntő szülőházától nem messze található. A faház az utóbbi években egyre jobban tönkrement, a működtetők – pl. a pince meggyengült gerendái miatt – nagyobb csoportot nem is mertek beengedni a kiállítóterembe, nehogy az beszakadjon. A nemzetpolitikai minisztérium hathatós támogatása révén azonban gyönyörűen átalakult a formás épület, ehhez a Toro Impex Kft. és dr. Pál Andor is hozzájárult. 

A megújult emlékház átadásán Dimény Zoltán polgármester köszönte meg a segítséget a felemelő beszédet mondó Potápi Jánosnak, majd a rövid kulturális műsor után Máté Róbert helybeli plébános mondott áldást. Az ünnepség a székely és a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget. 

 

Aszfaltúton a martonosi fürdőhöz

Az esős idő sem moshatta el a Borvíz útját 

 

image
Ahol eddig csak (szekér)keréktörő út volt, most aszfalt vezet a fürdőhöz
Berecktől a hajdan híres martonosi fürdőhöz vezető út mára alig tíz percre rövidült, a Borvíz útjának köszönhetően a végéhez közeledik az aszfaltozás. Kovászna Megye Tanácsa 2006-ban indította el a programot, amelynek célja több háromszéki fürdőhelység teljes vagy részleges felújítása.

 

Felsőháromszékről egyedül Martonos szerepel a programban. Az eredeti tervek szerint 2010 szeptemberéig kellett volna elvégezni a munkálatot a temesvári Confort Rt. és a magyarországi Betonút Zrt. alkotta konzorcium kivitelezésében. A terveket viszont keresztülhúzta egyrészt a pénzhiány, most pedig a véghajrában a munkálatokat az elmúlt hetek esős időjárása hátráltatta.

Hatszáz méter már elkészült

Ennek ellenére a település fürdő felőli határától elő van készítve az alap, a sáncok kialakítása is nagyrészt megtörtént, ugyanúgy, mint egy tekintélyes szakaszon a vasbetonelemekből álló elvezető is. Új hidak és átereszek is épültek, és hogy az új utat megvédjék a pataktól, annak partján árvízvédelmi munkálatokat is elvégeztek, sok helyen a meder szélén fémkeretes, kővel megtöltött ketrecek találhatók. Az utolsó híd után hatszáz méteren már aszfalton lehet a festői szépségű fürdő felé autózni, ezt az 5 centiméter vastag alapszőnyeget egyetlen nap alatt fektették le, tájékoztat Dimény Zoltán polgármester, akinek kalauzolásában tekintettük meg a fürdőt. A berecki elöljáró reméli, ha a jó idő kitart, akkor a fennmaradó kétkilométeres szakaszt négy nap alatt le tudják aszfaltozni, majd ugyanannyi idő alatt a három centiméteres koptatóréteget is leönthetik. A polgármester meg van elégedve a kivitelező cég munkájával, s remélhető, hogy a sánccal szegélyezett aszfaltút sokáig tudja majd a falubelieket és a turistákat szolgálni.

A Borvíz útja projekt értéke megyei vonatkozásban közel 5,5 millió euró (áfa nélkül). Az önkormányzat tulajdonában levő fürdőhöz vezető útba 650 ezer eurót fektettek be, és a berecki tanácsnak mintegy 33 százalékos önrésszel kellett hozzájárulnia a munkálathoz. A projektben még Sepsiszentgyörgy (Sugásfürdő), Oltszem, Málnásfürdő, Előpatak, Sepsibükszád, Barót és Bölön szerepel Háromszékről.

Read more...

Mérlegen az elmúlt négy év

A megkezdett munkát folytatni kell!

image
A piac látványtervét Gáll Zoltán tervező készítette
Eltelt négy év, és Bereck, az egykori mezőváros jó irányba halad, hogy visszanyerje rangját. Az urbanizálódás jelei nyilvánvalóak, rengeteg beruházás történt, és továbbiak vannak tervbe véve. Dimény Zoltán polgármesterrel az elmúlt négy esztendőt értékeltük.

 

Az infrastruktúrára (is) figyeltek

– Büszke vagyok arra, hogy a községünk 21. századi településhez méltóan néz ki, aki végigsétál a főúton, annak olyan érzése támad, hogy egy kisvárosba csöppent – nyugtázza az elért eredményt Dimény Zoltán. 

A középületek valóban példásan rendbe vannak téve, a községháza, a monumentális kultúrközpont, a templomok, az oktatási intézmények gondos kézről árulkodnak, nem hámlik a vakolat, nincs kifakulva a festés..

– Sok megvalósítás történt az elmúlt években. A Lemhény felőli falurészről kezdeném a felsorolást. Létrehoztunk egy tűzoltóbázist, ahol két felszerelt autó szolgálja Berecket és környékét. Rendkívül fontos beruházásnak bizonyult ez, hiszen tavaly is volt egy nagy tűz­eset, és az önkénteseink hatékony közbelépésére sikerült a károkat mérsékelni. Akkor egy épületcsoport gyulladt meg, három autó egyszerre tudott dolgozni, a tűzcsapok is megfelelően működtek, így a szomszéd házakat meg tudtuk menteni. Azon vagyunk, hogy az úthálózatunk is a 21. századnak feleljen meg. Bereck nagy részében az utcákat leaszfaltoztuk, betonozott sáncokat építettünk. Így az utcák zömében nem kell sárban járni – vázolta a munkálatokat a polgármester.

A tűzoltóbázis rendkívül hasznosnak bizonyult

Emellett új teret alakítottak ki a művelődési központban, aminek alagsorában látványos falumúzeumot hoztak létre az intézmény munkatársainak hathatós segítségével. A különböző vallási felekezeteket számarányuk függvényében támogatta az önkormányzat, így külső javításokat végeztek a berecki Szent Miklós római katolikus templomon és a martonosi római katolikus templomon, továbbá a végvárnak számító Ojtoz egyházi hajlékát is tatarozták, valamint az ortodox egyházat is támogatták.

A sportra is odafigyelnek: a berecki futballcsapat a IV. liga második helyén áll, minden otthon játszott mérkőzés egy kisebb ünnep a község lakói számára.

Reménytelen a községi erdők sorsa

A megvalósítások mellett – mint minden településen – vannak kudarcok is. Ilyen a berecki községi erdők sorsa. A zöld arany a megyésítéskor „szakadt” a szomszédos Vráncsa megyébe, amellyel Ozsdola mellett a berecki önkormányzat is szélmalomharcot folytat. Hogy az évek során nem tudtak egyről a kettőre lépni, az az állami erdészet passzív és általában rosszindulatú hozzáállásának is betudható. A községnek és magánszemélyeknek a szomszédos megyékben még jócskán lenne mit visszakapniuk, de ez a gáncsoskodás és a jóindulat hiánya miatt nem lehetséges, és félő, hogy ha valamilyen csoda folytán a tulajdonviszonyokat tisztázzák, már késő lesz, hiszen közben a bereckiek jogos tulajdonát képező erdőket kitermelik.

Nem csak az erdők tulajdonviszonyának a tisztázása okoz állandó fejtörést, hanem a községi legelőké is.

– Itt van a legnagyobb gond, juhászaink nem tudnak tőlünk bérelni legelőt, hanem kénytelenek Vráncsához fordulni, és csak ők tudják, milyen körülmények közepette kapják meg a területeket. Telekkönyvvel a kézben sorozatosan vesztett pert nemcsak Bereck, hanem Gelence és Ozsdola is – sorolta a polgármester, aki nem mond le arról, hogy akár Strasbourg közbenjárásával is, de a bereckiek megkapják jussukat.

Piacot építenek

Amint arról 2015 januárjában beszámoltunk, az önkormányzat megvásárolta a szövetkezettől a sörkert előtti vendéglátóipari egység épületét. Már akkor eldőlt, hogy a sörkertben piacot létesítenének, és a részletre megvásárolt épület is ehhez tartozna. A szép, árkádos ingatlan felújítása prioritás – mondta Dimény Zoltán, viszont a Bereck Napoknak helyet adó kerthelyiség és az ott lévő épületek rehabilitálása is szerepel a tervekben. Gáll Zoltán tervezőnek köszönhetően elkészültek a látványrajzok is, így a kivitelezés után a gelenceihez hasonló, rusztikus, ugyanakkor modern piaccal és szabadidőközponttal gazdagodna a Székelyföld határán levő nagyközség.

Dimény Zoltán: Büszke vagyok arra, hogy a községünk 21. századi településhez méltóan néz ki

– Konkurenciát teremtenénk Kézdivásárhelynek, hiszen olyan piacot álmodtunk meg, ahová a környékbeliek – és nem csak – elhozhatnák a hús- és sajttermékeiket vagy a mezőgazdasági terményeiket – részletezte a polgármester.

A költségekről még korai lenne beszélni, mert a tervezés nem jutott olyan fázisba, hogy számszerűsíteni lehetne azokat. Megpróbálnak uniós pénzeket bevonzani, de amennyiben százezer euró körül költségekkel kell számolniuk, azt a saját költségvetésből is meg tudják oldani. Dimény Zoltán további tervei között szerepel az utcák korszerűsítésének folytatása, az egyházak és oktatási intézmények további támogatása, az ojtozi vízhálózat bővítése, és további járdák kialakítása, valamint a meglévők felújítása.

Read more...

VIRÁGOK BERECKBEN - 2016 - FLORI ÎN BREȚCU.

BERECK-BRETCU 2016_01.JPGBERECK-BRETCU 2016_02.JPGBERECK-BRETCU 2016_03.JPGBERECK-BRETCU 2016_04.JPGBERECK-BRETCU 2016_05.JPGBERECK-BRETCU 2016_08.JPGBERECK-BRETCU 2016_09.JPGBERECK-BRETCU 2016_12.JPGBERECK-BRETCU 2016_13.JPGBERECK-BRETCU 2016_14.JPGBERECK-BRETCU 2016_15.JPGBERECK-BRETCU 2016_16.JPGBERECK-BRETCU 2016_17.JPGBERECK-BRETCU 2016_18.JPGBERECK-BRETCU 2016_19.JPGBERECK-BRETCU 2016_21.JPGBERECK-BRETCU 2016_22.JPGBERECK-BRETCU 2016_23.JPGBERECK-BRETCU 2016_24.JPGBERECK-BRETCU 2016_25.JPG

VIRÁGOK BERECKBEN - 2015 - FLORI ÎN BREȚCU.

VIRAGOK-BERECK-2015_01.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_02.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_03.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_04.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_05.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_06.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_07.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_08.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_09.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_10.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_11.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_12.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_14.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_15.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_16.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_17.JPGVIRAGOK-BERECK-2015_18.JPG
VIRÁGOK BERECKBEN - 2014 - FLORI ÎN BREȚCU 

 

BERECK-2013-BRETCU_01.JPGBERECK-2013-BRETCU_02.JPGBERECK-2013-BRETCU_03.JPGBERECK-2013-BRETCU_04.JPGBERECK-2013-BRETCU_05.JPGBERECK-2013-BRETCU_06.JPGBERECK-2013-BRETCU_07.JPGBERECK-2013-BRETCU_08.JPGBERECK-2013-BRETCU_09.JPGBERECK-2013-BRETCU_10.JPGBERECK-2013-BRETCU_11.JPGBERECK-2013-BRETCU_12.JPGBERECK-2013-BRETCU_13.JPGBERECK-2013-BRETCU_14.JPGBERECK-2013-BRETCU_15.JPG


2016 MÁRCIUS 15.

2016 MARCIUS 15.JPG2016 MARCIUS 15_01.JPG2016 MARCIUS 15_02.JPG2016 MARCIUS 15_03.JPG2016 MARCIUS 15_05.JPG2016 MARCIUS 15_07.JPG2016 MARCIUS 15_08.JPG2016 MARCIUS 15_09.JPG2016 MARCIUS 15_10.JPG2016 MARCIUS 15_12.JPG

Read more...

2016 MÁRCIUS 15.

2016 MARCIUS 15.JPG2016 MARCIUS 15_01.JPG2016 MARCIUS 15_02.JPG2016 MARCIUS 15_03.JPG2016 MARCIUS 15_05.JPG2016 MARCIUS 15_07.JPG2016 MARCIUS 15_08.JPG2016 MARCIUS 15_09.JPG2016 MARCIUS 15_10.JPG2016 MARCIUS 15_12.JPG

 

2014. MÁRCIUS 15.

Ó, fényes Március, csak te ne hagyj el minket,

szakadhat zápor, támadhat hószakadás,

te mégis emeld fel a mi szíveinket!

 

Ez a nemzet már annyi sebből vérzett,

annyiszor tört le a legszebbik zászló,

annyiszor tobzódott fene fátum, végzet...

 

Read more...

Ünnepelt az ágyúöntő szülőfaluja.

Foto: Görbe György

image

 

 
Tíz éve Dimény Zoltán és Lázár János, Hódmezővásárhely akkori polgármestere – jelenleg a miniszterelnökséget vezető miniszter – látta el kézjegyével az együttműködési megállapodást
Akár második falunapként is értékelhetjük azt az ünnepségsorozatot, amelyet Szent Miklós napján, vasárnap rendeztek Bereckben. A nap folyamán megerősítették a tíz, illetve húsz éve létező testvértelepülési szerződéseket Hódmezővásárhellyel és Tótkomlóssal, búcsús szentmisét tartottak, és felavattak egy gyönyörű falumúzeumot is.

 

Testvérek mindörökre

A nap egyik legjelentősebb momentumaként Dimény Zoltán berecki és dr. Garay Rita tótkomlósi polgármester, valamint Hegedűs Zoltán, Hódmezővásárhely alpolgármestere a berecki községháza dísztermében kézjegyükkel látták el az együttműködési megállapodásokat. Dimény Zoltán elöljáró kifejtette: valójában nem együttműködésről, hanem jól működő, meglévő kapcsolatok szorosabbá tételéről van szó.

Aláírták az együttműködési megállapodást

Nem maradt el a rövid kulturális műsor sem Fórizs Zalán, Sarány Szeréna, Sánta Júlia és Szőcs Henni előadásában. A testvérkapcsolatok megerősítésére Máté Róbert Béla plébános is áldását adta. Ezt követően a jelenlevőket friss kürtőskaláccsal kínálták, köményes pálinkával koccintottak az esemény tiszteletére, majd a szentmise kezdetéig a jelenlevők kötetlen beszélgetést folytattak. Hódmezővásárhely négy-, míg Tótkomlós héttagú küldöttséggel képviseltette magát az eseményen.

Jubiláló templom, orgona és harang

Ezt követően búcsús szentmisét celebráltak a katolikus templomban. Itt is volt mit ünnepelni, hiszen az 1810-ben épített templom idén 205 éves, az 1775-ben öntött nagyharang (ami 1848-ban rendkívül szerencsés módon megmenekült a beolvasztástól) 240, míg a Kolonics István munkáját dicsérő orgona 1865-ben, azaz 150 éve készült. Ezeknek történetét Balogh András, a helyi művelődési otthon igazgatója a szentmise végén ismertette, az érdekességekre soron következő körképünkben visszatérünk.

Szemet gyönyörködtető múzeum

A nap leglátványosabb momentumát az Orbán Árpád tér mögött lévő Művelődési Központ alagsorában kialakított falumúzeum felavatása jelentette, melynek ötlete Balogh András kultúrfelelősben már régóta megfogalmazódott, az elképzelést Dimény Zoltán polgármester karolta fel. A megnyitón Balogh András köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket, majd elmondta, több éven át gyűjtötték a falumúzeum anyagát. Ebben segítségükre voltak az iskolások is, csakúgy, mint a falu lakossága, sokan adományoztak régi tárgyakat a leendő múzeum számára. Ekképpen sikerült konyhai berendezéstől szövőszékig, régi toronyórától római kori cseréptöredékig, tulipános ládáktól szerszámokig terjedő gyűjteményt tető alá hozni.

Ez bizony egy toronyóra!

A múzeumot Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum volt vezetője méltatta, beszélve a régi tárgyak szeretetéről és azok megőrzésének fontosságáról. Pali bácsi kifejtette: élő tárgyakról van szó, ezekben élnek tovább a hagyományok, az embe­rek, és ezek révén van jövőképe is az elkövetkezendő nemzedéknek.

Haszmann Pál megdicsérte a kezdeményezést

– A falvakat járva sokszor kérdezem, hogy itt mit érdemes megnézni, és kapom a választ: itt semmit, menjen a másik faluba! Ha ennek a nagyközségnek, egykori városnak a múltját megpiszkáljuk, akkor döbbenünk rá, hogy mennyi értéke van: szellemi és épített, tárgyi. Az előbb végigjártam az alagsort, és kijelenthetem: ez egy múzeum, bátran kiírhatják ide a bejárathoz – mondta a csernátoni szakember.

Hozzátette, figyelemmel követte a múzeum alakulását, Balogh Andrással több ízben konzultáltak szakmai teendőkről. Ez utóbbi köszönetet mondott, amiért a Haszmann fivérek restauráltak három gyönyörű tulipános ládát, amelyek 1789-ből (alszegi Vatány Lajos adománya) 1837-ből (Mátyás József felajánlása) és 1855-ből (Györgyjakab Béla donációja) származnak. Balogh időszűkében csak azok nevét sorolta fel, akik nagyobb tárgyat adtak a múzeumnak: a Vatány Istvánét (szövőszék) és Orbán Lajosét (tiloló és szövőszék); ezt Dimény Zoltán polgármester még kiegészítette Gábor Sándor nevével, aki régi ekét, sorhúzót és taligát ajánlott fel az új intézménynek.

Hárman vágták el az avatószalagot

A múzeumban egyelőre 236 tárgy van kiállítva, a többi az intézmény padlásán várja, hogy a nagyközönség elé kerülhessen. Az avatószalagot a polgármester és a két magyarországi küldöttség vezetői vágták el, az eseményt István Ildikó sepsiszentgyörgyi népdalénekes- és táncoktató kis táncos tanítványainak és az őket kísérő zenekarnak a műsora tette színesebbé. 

Szélsebesen ropták a táncot

Ballonyi Pál Margit festményei

Ballonyi Pal Margit  BERECK 2016_01.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_02.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_03.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_04.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_05.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_06.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_07.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_08.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_09.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_10.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_11.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_12.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_13.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_14.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_15.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_16.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_17.jpgBallonyi Pal Margit  BERECK 2016_18.jpg

FÉNYKÉPES BESZÁMOLÓ

Foto Iochom István

 

MUZEUM

Foto: Görbe György

ESTI FOTOK BERECK 2016_01.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_02.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_03.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_04.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_05.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_06.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_07.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_08.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_09.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_10.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_11.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_12.JPGESTI FOTOK BERECK 2016_13.JPG
Foto: Görbe György

 

Szülőföldem szép határa

Színvonalas kiállításmegnyitó 

image
Dimény Zoltán elöljáró köszöntötte a művésznőt
Hozzászólások száma (a cikk alján): 0

 

Bereckben augusztus 8–9. között tartottak falunapokat. A koncertekkel tűzdelt népünnepély egyik kiemelkedő momentumát Ballonyi Pál Margit berecki születésű festőművész (kis fotó) kiállításának megnyitója képezte a művelődési központ Castrum Galériájában.

 

Az 1939-ben Bereckben született művészt a magyarországi Rákosmentéről érkezők is elkísérték az eseményre, ahol a helybéliek mellett tótkomlósi és hódmezővásárhelyi vendégek is jelen voltak. Az egybegyűlteket Balogh András, a központ vezetője köszöntötte, néhány szót ejtve a Szülőföldem szép határa címet viselő kiállítás anyagáról. „A berecki hegyek öleléséből elszakadó Ballonyi Pál Margit nem első alkalommal jár nálunk, évekkel ezelőtt látogatott el kisgyerek kora óta hozzánk, 36 festményével 2008-ban mutatkozott először szülőfalujában”, mondta az igazgató, majd felkérte Horváth Tamást, Rákosmente alpolgármesterét, hogy méltassa a kiállított munkákat.

– Mindannyian ismerjük Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa című költeményét, a vers a szülőföld szeretetéről, kötődéséről és a hazavágyódásról beszél. Így él a lehetőséggel Ballonyi Pál Margit is, hogy az érzéseiket a munkáin keresztül meg tudja mutatni a közönségnek. Manyika a Bereckben és környékén készített fotók és vázlatok alapján alkotta meg festményeit szülőföldjéről, saját szülőházáról. Megragadóak, szeretetet sugárzóak és lélekből jövők, a lelkünkhöz szólók az alkotásai, ahogy személyisége is az. Bereck szülötte a gyökereit megtartva, az otthoniakat sosem felejtve, mindig szeretettel jön haza, így nem lehet véletlen, hogy a Berecki harangszó ünnepi évkönyvében Manyika alkotásait láthatjuk. Manyikáét, aki festményeket adományozott Berecknek, és festőtáborba hívta a gyerekeket, így a földrajzi távolság ellenére egy személyes kapcsolat is kialakult közötte és a bereckiek között – hangzott el Horváth Tamás méltatásában. Ezt követően a festőművész meghatódva mondott köszönetet a fogadtatásért, majd bejelentette, hogy újabb nyolc festményt adományoz szülőfalujának. Azt is hozzátette, hogy ő elsősorban szakrális festő, így a közeljövőben ilyen témájú képeket is ajándékozni fog. Dimény Zoltán polgármester is köszöntötte a művésznőt, elismerését fejezve ki azért, hogy Berecktől távol szakadva sem felejti az itteni tájakat. A megnyitón végén Fórizs Barbara és Zalán énekkel, míg Sárosi Réka verssel köszöntötte a művésznőt. A kiállítást szeptember végéig lehet megtekinteni.

Ballonyi Pál Margit festeni, valamint szobrot mintázni a Dési Huber Iskolában, majd a Vasutas Képzőművészeti Szabadiskolában tanult. Mintegy huszonévesen sikeresen szerepel a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban megrendezett Nemzetközi Képzőművésznők, illetve a Magyar Képzőművésznők tárlatán. Férje Ballonyi László festő és grafikus (1937–2004).

Házasságkötése után munkájában egy 16 éves alkotói szünet következett. Ezen időre esik a szakma elméleti, irodalmi részének a tanulmányozása is. A hetvenes évek közepétől újra dolgozik. Képeinek döntő többsége pasztell és vegyes technikájú, melynek lényege, hogy lehetőséget nyújt különféle faktúrák létrehozására. 2008-ban Vigyázó Ferenc-díjat kapott. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Pasztellfestők Társaságának, a Vigyázó Ferenc Társaságnak, valamint a Művészeti Alkotók Társasága XVII.-nek. (forrás: artportal.hu)

FALUNAPOK 2015

 

 Bereckben szombaton délután 16 órától az öregfiúk labdarúgó-mérkőzésére kerül sor, 18 órától az X-faktorból ismert Csobot Adél koncertezik. Vasárnap 10.30-tól ünnepi szentmisét tartanak,

11.30-tól Ballonyi Pál Margit Budapesten élő berecki származású festőművésznő Szülőföldem szép határa című festménykiállításának megnyitóján lehet részt venni.

A hivatalos megnyitóra 12.30-tól a Sörkertben kerül sor, ahol a délután folyamán a berecki Comenius Iskola műsorát lehet megtekinteni, zenél Klára Kamilla, 18 órától fellép Csocsesz,

majd a 21 órakor kezdődő László Attila-koncert után tűzijáték is lesz. Vasárnap a nyári kert hátsó részében állatkiállítás tekinthető meg, berbécssütés is lesz.

 
 

Aki a népművészetnek élSzékelykapu a Balti-tenger partján 

image
Farkas Róbert mintegy száz kaput faragott
 

 

Szombat kora délelőtt kerestük fel a martonosi Farkas Róbertet, aki a műhelyében épp segédjével állított össze padokat a készülő esztelneki parkhoz. A háza is jelzi, hogy népművész lakja: lépten nyomon faragott tárgyakat láthatunk.

 

A település egyetlen fafaragó-népművésze tíz éve költözött haza, miután harminc évig a kézdivásárhelyi csavargyár kazánházában dolgozott.

Hobbiból hivatás

A fafaragásra is a gyárban kapott rá, viccesen meséli, hogy a vésőkészítők egy adott időben nem a piacon kínálták a portékát, hanem a gyár kapujában várták azokat, akik ennek a nemes szenvedélynek élnek. A hobbiból időközben hivatás lett, hiszen alapító tagja a Romániai Magyar Népművészeti Szövetségnek és a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesületnek. 1982-ben kezdődő pályafutása óta elvégezte a Csernátoni Népfőiskola kétéves tanfolyamát és a Haszmann testvérek révén ismerkedett meg a fafaragászat motívumvilágával. Természetesen nem a csavargyárba gyökerezik vissza a fa megmunkálásának a szeretete: édesapja kerekesmester volt, műhelye ma is megvan.

Read more...

Javítják az istenházát

Magyarországi pénzből tataroznak 

image
Szépül a nagytemplom, hamarosan a tornyot is felújítják
Ezelőtt pár évvel új toronyóra került a Szent Miklós nevét viselő berecki római katolikus nagytemplomra. Egy magyarországi pályázatnak és az önkormányzat támogatásának köszönhetően rövidesen teljesen új köntösben pompázhat az istenháza.

 

Bereck azon kevés községek egyike, ahol minden órában harangszó jelzi a pontos időt. Közben a faluközpontban lévő impozáns templom külseje is megérett a tatarozásra, ezért Máté Róbert plébános Magyarországon, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál pályázott a felújításra. Az elképzelést pozitívan bírálták el, hatmillió forintot sikerült lehívni a célra, és a jó idő beálltával meg is kezdték a javítást.

Eddig a szentély és a templomhajó újravakolása és meszelése készült el, hátravan még a torony kijavítása – tájékoztatott Dimény Zoltán polgármester, hozzátéve, hogy az önkormányzat 2014-ben önerőből kijavította a 205 éves épület tetőszerkezetét, ez a munkálat több mint 14 ezer lejbe került, az ácsmunka mellett a bádogtetőt is újrafestették. A plébános érdeklődésünkre kifejtette: szükség lenne belső javításra is, de arra egyelőre nincs pénz. 

 

Piac a Sörkertben

 

image
 
Az önkormányzat a szövetkezettől mintegy 200 ezer lejért vásárolta meg a Sörkertet az előtte levő vendéglátóipari egység épületével, valamint az udvaron található további ingatlanokkal. A tervek szerint az épületet felújítják, az udvarra pedig egy korszerű piacot létesítenek. A Sörkert a nevét egy néhai, az udvar végében levő vendéglő után kapta, amely nagy sikernek örvendett a bereckiek körében, szomszédságában valamikor pedig jégverem is volt. 

Újabb aszfaltszőnyeg

image
 
A tervezett öt kilométer községi út leaszfaltozásából eddig 3,5 kilométer készült el, legutóbb a nagy híd melletti letérőtől két, összesen 800 méteres szakaszra került bitumenszőnyeg. A Piac utca aszfaltozását 2014-ben az időjárás miatt nem fejezték be, viszont szerencsére a több mint 200 ezer lejes kormánytámogatást idén is megkapták, amit 

Zászlók az ingatlanon

Telekkönyveztették az ágyúöntő „szülőházát” 

image
Az új tulajdonos láthatóan ad a külcsínre
Amint arról írtunk, néhány héttel ezelőtt magyarországi tulajdonba került Gábor Áron ún. szülőháza – valójában csak azon a telken épült. Az új tulajdonos hivatalosan is birtokába vette az ingatlant.

 

A berecki községházát Juhos Gábor maratonfutó kereste fel, hogy saját nevére telekkönyveztesse azt a házat, amelyet néhány héttel ezelőtt 25 ezer euróért vásárolt meg, és amelyről többen tudni vélték, hogy abban született Gábor Áron. Az információ téves volt, hiszen az emléktáblával megjelölt ingatlan valójában az 1950-es években épült. A sportoló elmondta, a vásárlás pillanatában tudta, miért ad ki pénzt, de erkölcsi kérdésnek tartotta, hogy a telek magyar kézbe kerüljön.

Juhos Gábor egy nagyméretű plakáttal borította be a ház utcára néző részét, azon a Gábor Áronról készült festmény reprodukciója, a „lészen” felirat, illetve egy ágyú látható. A házra időközben egy székely zászló és egy magyar trikolór is felkerült, jelezve, hogy az ingatlan tulajdonosa magyar érzelmű ember. A helybeliek szerint az emlékhelyet a hírverés után sokkal többen felkeresik, mint előtte. Juhos Gábor még nem döntötte el, mihez kezd az ingatlannal, vélhetően közösségi célra ajánlja fel. 

 



Creative Web Solutions
All Rights Reserved

 

Partnerünk: erdely.ma